You can not select more than 25 topics Topics must start with a letter or number, can include dashes ('-') and can be up to 35 characters long.

12 KiB

Kapcsolatok vizualizálása: Minden a mézről 🍯

 Sketchnote by (@sketchthedocs)
Kapcsolatok vizualizálása - Sketchnote by @nitya

Folytatva kutatásunk természetközpontú irányát, fedezzünk fel érdekes vizualizációkat, amelyek bemutatják a különböző mézfajták közötti kapcsolatokat egy, az Amerikai Mezőgazdasági Minisztérium által összeállított adatbázis alapján.

Ez az adatbázis körülbelül 600 tételt tartalmaz, és az Egyesült Államok különböző államaiban történő méztermelést mutatja be. Például megvizsgálhatjuk az államok méhkolóniáinak számát, az egy kolóniára jutó hozamot, a teljes termelést, a készleteket, az árakat fontonként, valamint a termelt méz értékét 1998 és 2012 között, évente egy sorral minden államra vonatkozóan.

Érdekes lehet vizualizálni egy adott állam éves termelése és például az adott állam mézének ára közötti kapcsolatot. Alternatívaként megvizsgálhatjuk az államok mézhozamát kolóniánként. Ez az időszak magában foglalja a pusztító 'CCD' vagy 'Colony Collapse Disorder' (http://npic.orst.edu/envir/ccd.html) első megjelenését 2006-ban, így ez egy különösen érdekes adatbázis a tanulmányozáshoz. 🐝

Előadás előtti kvíz

Ebben a leckében használhatod a ggplot2-t, amelyet korábban már használtál, mint egy jó könyvtárat a változók közötti kapcsolatok vizualizálására. Különösen érdekes a ggplot2 geom_point és qplot funkcióinak használata, amelyek lehetővé teszik szórásdiagramok és vonaldiagramok gyors létrehozását a 'statisztikai kapcsolatok' megértéséhez, amelyek segítenek az adatelemzőnek jobban megérteni, hogyan kapcsolódnak egymáshoz a változók.

Szórásdiagramok

Használj szórásdiagramot annak bemutatására, hogyan alakult a méz ára évről évre, államonként. A ggplot2 ggplot és geom_point funkcióival kényelmesen csoportosíthatod az államok adatait, és megjelenítheted az adatpontokat mind kategóriális, mind numerikus adatok esetében.

Kezdjük az adatok importálásával és a Seaborn használatával:

honey=read.csv('../../data/honey.csv')
head(honey)

Láthatod, hogy a mézadatoknak több érdekes oszlopa van, például az év és az ár fontonként. Fedezzük fel ezeket az adatokat, csoportosítva az Egyesült Államok államai szerint:

állam numcol yieldpercol totalprod stocks priceperlb prodvalue év
AL 16000 71 1136000 159000 0.72 818000 1998
AZ 55000 60 3300000 1485000 0.64 2112000 1998
AR 53000 65 3445000 1688000 0.59 2033000 1998
CA 450000 83 37350000 12326000 0.62 23157000 1998
CO 27000 72 1944000 1594000 0.7 1361000 1998
FL 230000 98 22540000 4508000 0.64 14426000 1998

Készíts egy alap szórásdiagramot, amely bemutatja a méz fontonkénti ára és az Egyesült Államok államai közötti kapcsolatot. Állítsd be az y tengelyt elég magasra, hogy minden állam látható legyen:

library(ggplot2)
ggplot(honey, aes(x = priceperlb, y = state)) +
  geom_point(colour = "blue")

szórásdiagram 1

Most mutasd meg ugyanazt az adatot méz színsémával, hogy bemutasd, hogyan változik az ár az évek során. Ezt úgy teheted meg, hogy hozzáadsz egy 'scale_color_gradientn' paramétert, amely megmutatja az évről évre történő változást:

Tudj meg többet a scale_color_gradientn funkcióról - próbálj ki egy gyönyörű szivárványszínsémát!

ggplot(honey, aes(x = priceperlb, y = state, color=year)) +
  geom_point()+scale_color_gradientn(colours = colorspace::heat_hcl(7))

szórásdiagram 2

Ezzel a színséma változtatással egyértelműen látható az évek során a méz fontonkénti árának erős növekedése. Valóban, ha az adatbázis egy mintáját megvizsgálod (például Arizona államot), láthatod az árak évről évre történő növekedésének mintázatát, néhány kivétellel:

állam numcol yieldpercol totalprod stocks priceperlb prodvalue év
AZ 55000 60 3300000 1485000 0.64 2112000 1998
AZ 52000 62 3224000 1548000 0.62 1999000 1999
AZ 40000 59 2360000 1322000 0.73 1723000 2000
AZ 43000 59 2537000 1142000 0.72 1827000 2001
AZ 38000 63 2394000 1197000 1.08 2586000 2002
AZ 35000 72 2520000 983000 1.34 3377000 2003
AZ 32000 55 1760000 774000 1.11 1954000 2004
AZ 36000 50 1800000 720000 1.04 1872000 2005
AZ 30000 65 1950000 839000 0.91 1775000 2006
AZ 30000 64 1920000 902000 1.26 2419000 2007
AZ 25000 64 1600000 336000 1.26 2016000 2008
AZ 20000 52 1040000 562000 1.45 1508000 2009
AZ 24000 77 1848000 665000 1.52 2809000 2010
AZ 23000 53 1219000 427000 1.55 1889000 2011
AZ 22000 46 1012000 253000 1.79 1811000 2012

Egy másik módja ennek a változásnak a vizualizálására a méret használata a szín helyett. Színvak felhasználók számára ez jobb opció lehet. Módosítsd a vizualizációt úgy, hogy az ár növekedését a pontok átmérőjének növekedése mutassa:

ggplot(honey, aes(x = priceperlb, y = state)) +
  geom_point(aes(size = year),colour = "blue") +
  scale_size_continuous(range = c(0.25, 3))

Láthatod, hogy a pontok mérete fokozatosan növekszik.

szórásdiagram 3

Ez egyszerűen a kereslet és kínálat esete? Az olyan tényezők, mint az éghajlatváltozás és a kolóniák összeomlása miatt kevesebb méz áll rendelkezésre évről évre, és ezért nő az ára?

Ahhoz, hogy felfedezzük az összefüggést az adatbázis néhány változója között, vizsgáljunk meg néhány vonaldiagramot.

Vonaldiagramok

Kérdés: Van egyértelmű növekedés a méz fontonkénti árának évről évre? Ezt legegyszerűbben egyetlen vonaldiagram létrehozásával fedezheted fel:

qplot(honey$year,honey$priceperlb, geom='smooth', span =0.5, xlab = "year",ylab = "priceperlb")

Válasz: Igen, néhány kivétellel 2003 körül:

vonaldiagram 1

Kérdés: Nos, 2003-ban láthatunk egy kiugrást a mézkészletben is? Mi történik, ha megvizsgáljuk a teljes termelést évről évre?

qplot(honey$year,honey$totalprod, geom='smooth', span =0.5, xlab = "year",ylab = "totalprod")

vonaldiagram 2

Válasz: Nem igazán. Ha megnézzük a teljes termelést, úgy tűnik, hogy az valójában növekedett abban az évben, bár általánosságban a méztermelés csökkenő tendenciát mutat ezekben az években.

Kérdés: Ebben az esetben mi okozhatta a méz árának kiugrását 2003 körül?

Ennek felfedezéséhez vizsgáljunk meg egy facet gridet.

Facet grid-ek

A facet grid-ek az adatbázis egy aspektusát veszik alapul (esetünkben választhatjuk az 'év'-et, hogy elkerüljük a túl sok aspektus létrehozását). A Seaborn ezután egy-egy diagramot készít az általad választott x és y koordináták alapján az egyszerűbb vizuális összehasonlítás érdekében. Kitűnik 2003 ebben a típusú összehasonlításban?

Hozz létre egy facet grid-et a facet_wrap használatával, ahogy azt a ggplot2 dokumentációja ajánlja.

ggplot(honey, aes(x=yieldpercol, y = numcol,group = 1)) + 
  geom_line() + facet_wrap(vars(year))

Ebben a vizualizációban összehasonlíthatod a kolóniánkénti hozamot és a kolóniák számát évről évre, egymás mellett, 3 oszlopra állítva a wrap-et:

facet grid

Ebben az adatbázisban semmi különös nem tűnik ki a kolóniák számával és hozamával kapcsolatban évről évre és államonként. Van más módja annak, hogy összefüggést találjunk e két változó között?

Kettős vonaldiagramok

Próbálj ki egy többsoros diagramot, amelyben két vonaldiagramot helyezel egymásra, az R par és plot funkcióinak használatával. Az x tengelyen az évet ábrázoljuk, és két y tengelyt jelenítünk meg. Tehát ábrázoljuk a kolóniánkénti hozamot és a kolóniák számát, egymásra helyezve:

par(mar = c(5, 4, 4, 4) + 0.3)              
plot(honey$year, honey$numcol, pch = 16, col = 2,type="l")              
par(new = TRUE)                             
plot(honey$year, honey$yieldpercol, pch = 17, col = 3,              
     axes = FALSE, xlab = "", ylab = "",type="l")
axis(side = 4, at = pretty(range(y2)))      
mtext("colony yield", side = 4, line = 3)   

egymásra helyezett diagramok

Bár semmi különös nem tűnik ki 2003 körül, ez lehetőséget ad arra, hogy egy kicsit vidámabb hangon zárjuk ezt a leckét: bár a kolóniák száma általánosságban csökken, a kolóniák száma stabilizálódik, még akkor is, ha a kolóniánkénti hozam csökken.

Hajrá, méhek, hajrá!

🐝❤️

🚀 Kihívás

Ebben a leckében többet tanultál a szórásdiagramok és vonalhálók, köztük a facet grid-ek használatáról. Kihívásként készíts egy facet grid-et egy másik adatbázis alapján, esetleg olyat, amelyet korábban használtál ezekben a leckékben. Jegyezd meg, mennyi időbe telik elkészíteni őket, és légy óvatos, hogy hány gridet kell rajzolnod ezekkel a technikákkal.

Előadás utáni kvíz

Áttekintés és önálló tanulás

A vonaldiagramok lehetnek egyszerűek vagy meglehetősen összetettek. Olvass egy kicsit a ggplot2 dokumentációjában arról, hogy milyen különböző módokon építheted őket. Próbáld meg fejleszteni az ebben a leckében készített vonaldiagramokat a dokumentációban felsorolt egyéb módszerekkel.

Feladat

Merülj el a méhkasban


Felelősség kizárása:
Ez a dokumentum az AI fordítási szolgáltatás, a Co-op Translator segítségével lett lefordítva. Bár törekszünk a pontosságra, kérjük, vegye figyelembe, hogy az automatikus fordítások hibákat vagy pontatlanságokat tartalmazhatnak. Az eredeti dokumentum az eredeti nyelvén tekintendő hiteles forrásnak. Fontos információk esetén javasolt professzionális emberi fordítást igénybe venni. Nem vállalunk felelősséget a fordítás használatából eredő félreértésekért vagy téves értelmezésekért.