Data-Science-For-Beginners/translations/hu/4-Data-Science-Lifecycle/16-communication

Az adat-tudomány életciklusa: Kommunikáció

Adat-tudomány életciklusa: Kommunikáció - Vázlat @nitya által

Előadás előtti kvíz

Teszteld a tudásodat az alábbi Előadás előtti kvízzel!

Bevezetés

Mi a kommunikáció?

Kezdjük ezt az órát a kommunikáció meghatározásával. Kommunikálni annyit jelent, mint információt közvetíteni vagy cserélni. Az információ lehet ötlet, gondolat, érzés, üzenet, rejtett jelzés, adat – bármi, amit egy küldő (valaki, aki információt küld) szeretne, hogy egy fogadó (valaki, aki az információt fogadja) megértsen. Ebben az órában a küldőket kommunikálóként, a befogadókat pedig közönségként említjük.

Adatkommunikáció és történetmesélés

Értjük, hogy kommunikáció során az információ közvetítése vagy cseréje a cél. De amikor adatokat kommunikálsz, nem az a célod, hogy egyszerűen számokat adj át a közönségednek. Az a célod, hogy egy történetet közvetíts, amelyet az adataid informálnak – a hatékony adatkommunikáció és történetmesélés kéz a kézben jár. A közönséged valószínűbb, hogy emlékezni fog egy általatok elmesélt történetre, mint egy számra, amit adsz. Később ezen az órán áttekintünk néhány módszert, hogyan használhatod a történetmesélést az adatok hatékonyabb kommunikálásához.

Kommunikáció típusai

Ebben az órában két kommunikációtípust tárgyalunk: Egysávos kommunikációt és Kétsávos kommunikációt.

Egysávos kommunikáció akkor történik, amikor a küldő információt küld a fogadónak visszajelzés vagy válasz nélkül. Égyszerű példák erre a mindennapi életből: tömeges e-mailek, amikor a hírek beszámolnak a legfrissebb eseményekről, vagy amikor egy tévés reklám elmondja, hogy miért nagyszerű a termékük. Ezekben az esetekben a küldő nem információcserét keres, csak egyirányúan közvetíti vagy átadja az információt.

Kétsávos kommunikáció akkor történik, amikor minden résztvevő egyszerre küldő és fogadó szerepben van. Egy küldő elkezd kommunikálni egy fogadóval, aki pedig visszajelzést vagy választ ad. A kétsávos kommunikáció az, amit hagyományosan kommunikáción értünk. Általában embereket képzelünk el beszélgetés közben – akár személyesen, telefonon, közösségi médián vagy SMS-ben.

Adatok kommunikálásánál lesznek olyan esetek, amikor egysávos kommunikációt használsz (például egy konferencián, vagy egy nagyobb csoportnak tartott előadáson, ahol kérdések közvetlenül nem lesznek), és lesznek olyan helyzetek, amikor kétsávos kommunikációt használsz (például ha a döntéshozók meggyőzéséhez adatokat használsz, vagy egy csapattársat próbálsz meggyőzni, hogy időt és energiát fordítsanak egy új dolog építésére).

Hatékony kommunikáció

Kommunikálóként vállalt felelősséged

Kommunikációnál a te feladatod, hogy meggyőződj róla, a fogadó(k) valóban azt az információt viszi(ik) haza, amit szeretnél. Adatok kommunikálásakor nem elég, hogy csak számokat adsz át, hanem egy történetet szeretnél közvetíteni, amit az adataid támasztanak alá. A jó adatkommunikátor jó történetmesélő is.

Hogyan mesélsz adatokról történetet? Végtelen mód van erre – az alábbi 6 stratégiát fogjuk áttekinteni az órán.

1. Ismerd meg a közönségedet, a közvetítő csatornát és a kommunikációs módot
2. Kezdd a végeredmény szem előtt tartásával
3. Kezeld a történetet valódi meseként
4. Használj jelentőségteljes szavakat és kifejezéseket
5. Használj érzelmeket

Ezeket a stratégiákat részletesebben is kifejtjük lentebb.

1. Ismerd meg a közönséged, a csatornát és a kommunikációs módot

Az, ahogy a családtagjaiddal beszélsz, valószínűleg más, mint ahogyan a barátaiddal kommunikálsz. Valószínűleg más szavakat és kifejezéseket használsz, amelyeket a hallgatóságod könnyebben megért. Így kell hozzáállnod az adatkommunikációhoz is. Gondold át, kinek kommunikálsz, ismerd meg a céljaikat és a kontextust, amelyben az általad magyarázott helyzet áll.

Valószínűleg a közönséged többségét kategóriákba sorolhatod. Egy Harvard Business Review cikkben, a “Hogyan meséljünk adatokról történetet” című műben Dell vezető stratégája, Jim Stikeleather öt közönségkategóriát nevez meg.

• Újonc: első alkalommal találkozik a témával, de nem akar túlságosan leegyszerűsített magyarázatot
• Általános ismeretekkel bíró: ismeri a témát, de átfogó megértést és főbb témákat keres
• Menedszment: mély, gyakorlati ismeretek az összetettségről és összefüggésekről, részletekhez való hozzáféréssel
• Szakértő: inkább mélyebb feltárás és felfedezés, kevesebb történetmesélés nagy részletességgel
• Vezető: csak az összefüggéseket és következtetéseket akarja megszerezni a súlyozott valószínűségek alapján

Ezek a kategóriák segíthetnek abban, hogy hogyan mutasd be adatokat a közönségednek.

A közönség kategóriáin túl érdemes azt is figyelembe venni, milyen csatornán kommunikálsz velük. Másképp kell megközelítened a dolgot, ha jegyzetet vagy emailt írsz, illetve ha ülést tartasz vagy konferencián adsz elő.

Az is kritikus, hogy tudd, milyen kommunikációs módot használsz (egysávos vagy kétsávos).

Ha egy többségében újonc közönséggel egysávos kommunikációt folytatsz, először tanítanod kell a közönséget, és megadnod a megfelelő kontextust. Ezután kell a bemutatás, az adatok megmagyarázása, hogy mit jelentenek és miért fontosak. Ilyenkor különösen a tisztaság biztosítására kell törekedni, mert a közönség nem tud közvetlen kérdéseket feltenni.

Ha egy többségében menedzsment közönséggel kétsávos kommunikációban vagy, valószínűleg nem kell sokat tanítanod vagy kontextust szolgáltatnod. Egyből belevághatsz abba, hogy mi az adat és miért fontos. Ilyen helyzetben azonban a bemutató időzítésére és kontrollálására kell törekedni. Kétsávos kommunikációnál (különösen olyan menedzsment közönség esetén, akik „gyakorlati megértést akarnak az összetettségekről és összefüggésekről részletekre kiterjedően”) előfordulhatnak kérdések, amelyek eltéríthetik a témát. Ilyenkor vissza kell terelni a beszélgetést a történeted felé.

2. Kezdd a végeredmény szem előtt tartásával

A végeredmény szem előtt tartásával kezdeni azt jelenti, hogy tisztában vagy vele, milyen eredményeket szeretnél, hogy a közönséged magával vigyen, mielőtt elkezdenéd a kommunikációt. Ha előre átgondolod, mit szeretnél átadni, az segít egy könnyen követhető történetet alkotni. Ez a megközelítés mind egysávos, mind kétsávos kommunikáció esetén alkalmas.

Hogyan kezdd végeredménnyel a szemed előtt? Mielőtt kommunikálnád az adataidat, írd le a kulcsfontosságú üzeneteket, amelyeket át akarsz adni. A történet minden lépésénél, miközben készíted, kérdezd meg magadtól, „Hogyan illeszkedik ez a történetbe, amit el akarok mesélni?”

Fontos megjegyezni – bár ideális, ha a végeredményt tartod szem előtt, nem szabad kizárólag azokat az adatokat kommunikálnod, amelyek ezt támogatják. Ezt nevezzük “cseresznyeszedésnek”, amikor a kommunikáló csak a saját állítását alátámasztó adatokat közli, és azokat figyelmen kívül hagyja.

Ha az összes összegyűjtött adat egyértelműen támogatja a kulcspontjaidat, az nagyszerű. De ha vannak adatok, amelyek nem támasztják alá az üzenetedet, vagy akár ellene is szólnak, azokat is közölnöd kell. Ilyenkor légy őszinte a közönségeddel, és mondd el nekik, miért döntesz úgy, hogy a történetednél maradsz, még ha nem is minden adat támasztja azt alá.

3. Kezeld úgy, mint egy valódi történetet

Egy hagyományos történet 5 fázisból áll. Hallhattad már ezeket kifejezve, mint Expozíció, Emelkedő cselekmény, Tetőpont, Lezáró cselekmény és Befejezés. Vagy a könnyebben megjegyezhető változatban: Kontextus, Konfliktus, Tetőpont, Zárás, Következtetés. Amikor adatokat és azok történetét közlöd, hasonló megközelítést alkalmazhatsz.

Kezdheted a kontextussal, megteremtve a helyzetet, hogy a közönséged mind ugyanazon az oldalon legyen. Aztán bemutatod a konfliktust. Miért kellett ezeket az adatokat összegyűjteni? Milyen problémákat próbáltál megoldani? Ezt követi a tetőpont. Mi az adat? Mit jelent az adat? Milyen megoldásokat mutatnak az adatok? Ezután következik a zárás, ahol ismételheted a problémát és a javasolt megoldásokat. Végül a befejezés, ahol összegzed a kulcsüzeneteket és az ajánlott következő lépéseket.

4. Használj jelentőségteljes szavakat és kifejezéseket

Ha együtt dolgoznánk egy terméken, és azt mondanám neked, hogy „A felhasználóinknak hosszú időbe telik bejelentkezni a platformunkra,” mennyi időre tippelnél? Egy órára? Egy hétre? Nehéz megmondani. Mi történne, ha ezt az egész közönségednek mondanám? Mindenki másképp értené, hogy mennyi idő a „hosszú idő.”

Ehelyett, mi lenne, ha azt mondanám: „A felhasználóink átlagosan 3 perc alatt regisztrálnak és jelentkeznek be a platformunkra.”

Ez az üzenet világosabb. Adatok közvetítésekor könnyen gondolhatod, hogy mindenki úgy gondolkodik, mint te. De ez nem mindig igaz. Fontos a tisztaság biztosítása az adatok és jelentésük körül. Ha az adatok vagy a történet nincs tisztán közölve, a közönség nehezen fogja követni, és valószínűleg nem érti meg a kulcsüzeneteket.

Adatokat tisztábban lehet kommunikálni, ha jelentőségteljes szavakat és kifejezéseket használsz, nem pedig homályosakat. Íme néhány példa:

• Nagyon impozáns évünk volt!
  • Valaki értheti 2-3%-os bevételnövekedésnek, más 50-60%-osnak.
• A felhasználóink sikerességi aránya drámaian nőtt.
  • Mekkora növekedés az drámai?
• Ez a vállalkozás jelentős erőfeszítést igényel.
  • Mennyit jelent az „jelentős” erőfeszítés?

A homályos kifejezések hasznosak lehetnek egy bemutató elején vagy egy összegző részben, de gondoskodj arról, hogy a prezentációd minden része világos legyen a közönség számára.

5. Használj érzelmet

Az érzelem kulcsfontosságú a történetmesélésben. Még fontosabb, amikor adatokról mesélsz történetet. Amikor adatokat közölsz, minden az átadandó kulcsüzeneten van. Ha érzelmeket ébresztesz egy közönségben, segíti az empátiát, és nagyobb valószínűséggel készteti őket cselekvésre. Az érzelmek növelik az esélyét, hogy a közönség emlékezzen az üzenetre.

Találkozhattál már ezzel TV reklámokban. Egyes reklámok komorak, szomorú érzelmeket használnak, hogy kapcsolatot teremtsenek a közönséggel és kiemeljék az általuk bemutatott adatokat. Más reklámok vidámak, boldogok, így az adatokat egy pozitív érzelemhez kapcsolják.

Hogyan használd az érzelmet adatkommunikációban? Íme néhány lehetőség:

• Használj ajánlásokat és személyes történeteket
  • Adatgyűjtésnél próbálj meg kvantitatív és kvalitatív adatokat gyűjteni, és mindkettőt használd a kommunikációban. Ha az adataid főként mennyiségi jellegűek, keress személyes történeteket, hogy jobban megértsd, mit jelentenek az adatok.
• Használj képeket
  • A képek segítenek a közönségnek magát a helyzetet elképzelni. Ha képeket használsz, befolyásolhatod az érzelmeket, amelyeket az adatokhoz kapcsolódónak szeretnél ébreszteni.
• Használj színeket
  • Különböző színek különböző érzelmeket váltanak ki. Az alábbiak a népszerű színek és érzelmeik. Légy tudatában, hogy a színek jelentése kultúránként eltérő lehet.
    • A kék általában békét és bizalmat kelt
    • A zöld általában a természettel és környezettel kapcsolatos
    • A piros általában szenvedély és izgalom
    • A sárga általában optimizmust és boldogságot jelent

Kommunikáció esettanulmány

Emerson egy mobilalkalmazás termékmenedzsere. Észrevette, hogy a hétvégén 42%-kal több panasz és hibajegy érkezik a felhasználóktól. Emellett azt is megfigyelte, hogy azok a felhasználók, akik egy panaszt 48 órán belül nem kapnak választ, 32%-kal nagyobb eséllyel adnak az alkalmazásnak 1 vagy 2 csillagos értékelést az áruházban.

A kutatás után Emerson két megoldást javasol a probléma kezelésére. 30 perces találkozót szervez a cég három vezetőjével, hogy bemutassa az adatokat és az ajánlott megoldásokat.

A találkozó során Emerson célja, hogy a vezetők megértsék: az alábbi két megoldás javíthatja az app értékelését, ami valószínűleg magasabb bevételbe fordul át.

1. megoldás. Vegyünk fel ügyfélszolgálati munkatársakat, akik hétvégén dolgoznak

2. megoldás. Vásároljunk új ügyfélszolgálati jegykezelő rendszert, ahol az ügyfélszolgálati munkatársak könnyen azonosítani tudják, mely panaszok vannak a leghosszabb ideje a várólistán – így azonnal kezelhetik a legfontosabbakat.

A megbeszélésen Emerson 5 percet szán arra, hogy elmagyarázza, miért rossz az alacsony értékelés az áruházban, 10 percet a kutatási folyamatról és a trendek azonosításáról, 10 percben átbeszéli az elmúlt panaszokat, és az utolsó 5 percben röviden ismerteti a két lehetséges megoldást. Hatékony volt ez a kommunikációs mód Emerson részéről a találkozó során?

A találkozó alatt az egyik cégvezető a 10 percnyi ügyfélpanaszra koncentrált, amin Emerson végigment. A találkozó után ezek a panaszok voltak az egyetlen, amit ez a csoportvezető megjegyzett. Egy másik cégvezető elsősorban arra figyelt, amikor Emerson a kutatási folyamatról beszélt. A harmadik cégvezető ugyan emlékezett Emerson által felvetett megoldásokra, de nem volt biztos abban, hogyan lehetne ezeket megvalósítani.

A fenti helyzetben jól látható, hogy jelentős szakadék volt Emerson azon elképzelése és között, amit a csoportvezetők végül a találkozóról hazavittek. Az alábbiakban egy másik megközelítést mutatunk be, amit Emerson fontolóra vehet.

Hogyan tudná Emerson javítani ezt a megközelítést? Context, Conflict, Climax, Closure, Conclusion Context – Emerson az első 5 percet arra fordíthatná, hogy bemutassa az egész helyzetet, és megbizonyosodjon arról, hogy a csoportvezetők megértik, hogyan hatnak a problémák a cég számára kritikus mutatókra, például a bevételre.

Így fogalmazhatná meg: „Jelenleg az alkalmazásunk értékelése az alkalmazás-áruházban 2,5. Az alkalmazás-áruházbeli értékelések kritikusak az alkalmazás-áruház-optimalizáció szempontjából, ami befolyásolja, hogy hány felhasználó látja az alkalmazásunkat a keresésben, és hogyan tekintenek ránk a potenciális felhasználók. Természetesen a felhasználók száma közvetlenül összefügg a bevétellel.”

Conflict Ezt követően Emerson körülbelül 5 percet a konfliktus bemutatására szánhat.

Így hangozhat: „A felhasználók a hétvégéken 42%-kal több panaszt és hibajelentést nyújtanak be. Azok az ügyfelek, akik 48 órán belül meg nem válaszolt panaszt nyújtanak be, 32%-kal kevésbé valószínű, hogy 2-nél magasabb értékelést adnak az alkalmazás áruházban. Az alkalmazás értékelésének 4-re javítása a láthatóságunkat 20-30%-kal növelné, és úgy becsülöm, hogy a bevétel 10%-kal nőne.” Természetesen Emersonnak készen kell állnia arra, hogy alátámassza ezeket a számokat.

Climax Az alapok lefektetése után Emerson mintegy 5 percet szentelhetne a tetőpont bemutatására.

Bemutathatja a javasolt megoldásokat, bemutathatja, hogyan oldják meg ezek a problémákat, hogyan építhetők be a meglévő munkafolyamatokba, mennyibe kerülnek, milyen megtérülést hoznak, és akár mutathat be képernyőképeket vagy drótvázakat arról, hogyan néznének ki a megoldások megvalósítás esetén. Emellett bemutathat felhasználói visszajelzéseket azok részéről, akiknek 48 óránál hosszabb ideig tartott, míg panaszukat megválaszolták, továbbá egy jelenlegi ügyfélszolgálati munkatárs visszajelzését a jelenlegi jegyrendszerről.

Closure Ezután Emerson az 5 percet a cég által tapasztalt problémák megismétlésére, a javasolt megoldások ismételt áttekintésére és a megoldások helyességének megerősítésére fordíthatja.

Conclusion Mivel ez egy néhány érintett részvételével zajló találkozó, ahol kétirányú kommunikáció zajlik, Emerson tervezhet 10 percet a kérdésekre, hogy biztosan tisztázzon minden esetleges félreértést a csoportvezetőknél, mielőtt a találkozó véget ér.

Ha Emerson a második megközelítést alkalmazná, sokkal valószínűbb, hogy a csoportvezetők pontosan azt vinnék haza a találkozóról, amit Emerson szeretett volna – hogy panaszok és hibák kezelése javítható, és két megoldás is létezik, amellyel ez a javítás megvalósítható. Ez a megközelítés sokkal hatékonyabb módja lenne az adatok és a történet közlése szempontjából, amit Emerson szeretne átadni.

Következtetés

Főbb pontok összefoglalása

• Kommunikálni annyi, mint információt közvetíteni vagy cserélni.
• Az adatok kommunikálásakor nem az a cél, hogy pusztán számokat adj át a közönségednek. A cél egy olyan történet közvetítése, amelyet az adatok támasztanak alá.
• Kétféle kommunikáció létezik: Egysávos kommunikáció (amikor az információ visszacsatolás nélkül áramlik) és Kétirányú kommunikáció (amikor az információ oda-vissza áramlik).
• Sokféle stratégia létezik a történetmeséléshez az adatokkal; öt ilyen stratégiát tekintettünk:
  • Ismerd meg a közönségedet, a közegedet és a kommunikációs módszeredet
  • Kezdd a céllal a fejedben
  • Közelítsd meg úgy, mint egy igazi történetet
  • Használj jelentőségteljes szavakat és kifejezéseket
  • Használj érzelmeket

Ajánlott önálló tanulási források

The Five C's of Storytelling - Articulate Persuasion

1.4 Your Responsibilities as a Communicator – Business Communication for Success (umn.edu)

How to Tell a Story with Data (hbr.org)

Two-Way Communication: 4 Tips for a More Engaged Workplace (yourthoughtpartner.com)

6 succinct steps to great data storytelling - BarnRaisers, LLC (barnraisersllc.com)

How to Tell a Story With Data | Lucidchart Blog

6 Cs of Effective Storytelling on Social Media | Cooler Insights

The Importance of Emotions In Presentations | Ethos3 - A Presentation Training and Design Agency

Data storytelling: linking emotions and rational decisions (toucantoco.com)

Emotional Advertising: How Brands Use Feelings to Get People to Buy (hubspot.com)

Choosing Colors for Your Presentation Slides | Think Outside The Slide

How To Present Data [10 Expert Tips] | ObservePoint

Microsoft Word - Persuasive Instructions.doc (tpsnva.org)

The Power of Story for Your Data (thinkhdi.com)

Common Mistakes in Data Presentation (perceptualedge.com)

Infographic: Here are 15 Common Data Fallacies to Avoid (visualcapitalist.com)

Cherry Picking: When People Ignore Evidence that They Dislike – Effectiviology

Tell Stories with Data: Communication in Data Science | by Sonali Verghese | Towards Data Science

1. Communicating Data - Communicating Data with Tableau [Book] (oreilly.com)

Post-lecture quiz

Tekintsd át mindazt, amit az imént tanultál a fenti előadás utáni kvízzel!

Feladat

Market Research

---

Jogi nyilatkozat: Ez a dokumentum az AI fordítási szolgáltatás, a Co-op Translator segítségével készült. Bár az pontosságra törekszünk, kérjük, vegye figyelembe, hogy az automatikus fordítások hibákat vagy pontatlanságokat tartalmazhatnak. Az eredeti dokumentum az anyanyelvén tekintendő hiteles forrásnak. Fontos információk esetén professzionális emberi fordítást javasolunk. Nem vállalunk felelősséget semmilyen félreértésért vagy téves értelmezésért, amely ebből a fordításból ered.