Data-Science-For-Beginners/translations/hu/2-Working-With-Data/08-data-preparation

Adatokkal való munka: Adatelőkészítés

Adatelőkészítés - Sketchnote by @nitya

Előadás előtti kvíz

Az adatok forrásától függően a nyers adatok tartalmazhatnak olyan inkonzisztenciákat, amelyek nehézségeket okoznak az elemzésben és modellezésben. Más szóval, ezek az adatok „piszkosnak” minősíthetők, és tisztításra szorulnak. Ez a lecke az adatok tisztítására és átalakítására szolgáló technikákra összpontosít, hogy kezelje a hiányzó, pontatlan vagy hiányos adatok problémáit. A lecke témái Python és Pandas könyvtár használatával kerülnek bemutatásra, és a notebookban találhatók ebben a könyvtárban.

Az adatok tisztításának fontossága

• Egyszerű használat és újrafelhasználás: Ha az adatok megfelelően szervezettek és normalizáltak, könnyebb keresni, használni és megosztani másokkal.

• Konzisztencia: Az adatelemzés gyakran több adatállománnyal való munkát igényel, ahol különböző forrásokból származó adatállományokat kell összeilleszteni. Az egyes adatállományok közös szabványosítása biztosítja, hogy az adatok továbbra is hasznosak maradjanak, amikor egyetlen adatállományba egyesítik őket.

• Modellek pontossága: A tisztított adatok javítják az azokra támaszkodó modellek pontosságát.

Gyakori tisztítási célok és stratégiák

• Adatállomány feltérképezése: Az adatok feltérképezése, amelyet egy későbbi leckében tárgyalunk, segíthet azonosítani azokat az adatokat, amelyeket tisztítani kell. Az értékek vizuális megfigyelése az adatállományban elvárásokat állíthat fel arról, hogy a többi adat hogyan fog kinézni, vagy ötletet adhat a megoldandó problémákról. A feltérképezés magában foglalhat alapvető lekérdezéseket, vizualizációkat és mintavételezést.

• Formázás: Az adatok forrásától függően előfordulhatnak inkonzisztenciák az adatok megjelenítésében. Ez problémákat okozhat az értékek keresésében és megjelenítésében, ahol az értékek láthatók az adatállományban, de nem megfelelően jelennek meg a vizualizációkban vagy lekérdezési eredményekben. Gyakori formázási problémák közé tartozik a szóközök, dátumok és adattípusok kezelése. A formázási problémák megoldása általában az adatok felhasználóira hárul. Például a dátumok és számok megjelenítésére vonatkozó szabványok országonként eltérhetnek.

• Duplikációk: Az adatok többszöri előfordulása pontatlan eredményeket hozhat, és általában el kell távolítani. Ez gyakran előfordulhat, amikor két vagy több adatállományt egyesítenek. Azonban vannak olyan esetek, amikor az egyesített adatállományok duplikációi további információkat tartalmazhatnak, és megőrzésük szükséges lehet.

• Hiányzó adatok: A hiányzó adatok pontatlanságokat, valamint gyenge vagy elfogult eredményeket okozhatnak. Ezeket néha meg lehet oldani az adatok „újratöltésével”, a hiányzó értékek számítással és kóddal, például Python segítségével történő kitöltésével, vagy egyszerűen az értékek és a hozzájuk tartozó adatok eltávolításával. Számos oka lehet annak, hogy az adatok miért hiányoznak, és a hiányzó értékek megoldására tett lépések attól függhetnek, hogy hogyan és miért tűntek el.

Adatkeret információinak feltérképezése

Tanulási cél: A szakasz végére képesnek kell lenned általános információkat találni a pandas DataFrame-ekben tárolt adatokról.

Miután betöltötted az adataidat a pandas-ba, valószínűleg DataFrame formátumban lesznek (lásd az előző leckét a részletes áttekintésért). Azonban ha a DataFrame-edben lévő adatállomány 60,000 sorból és 400 oszlopból áll, hogyan kezdhetsz el egyáltalán képet kapni arról, hogy mivel dolgozol? Szerencsére a pandas kényelmes eszközöket kínál, amelyekkel gyorsan áttekintheted a DataFrame általános információit, valamint az első és utolsó néhány sort.

Ennek a funkciónak a feltérképezéséhez importáljuk a Python scikit-learn könyvtárat, és használjunk egy ikonikus adatállományt: az Iris adatállományt.

import pandas as pd
from sklearn.datasets import load_iris

iris = load_iris()
iris_df = pd.DataFrame(data=iris['data'], columns=iris['feature_names'])

	csészelevél hossza (cm)	csészelevél szélessége (cm)	sziromlevél hossza (cm)	sziromlevél szélessége (cm)
0	5.1	3.5	1.4	0.2
1	4.9	3.0	1.4	0.2
2	4.7	3.2	1.3	0.2
3	4.6	3.1	1.5	0.2
4	5.0	3.6	1.4	0.2

• DataFrame.info: Kezdésként az info() metódust használjuk, hogy összefoglalót nyomtassunk a DataFrame tartalmáról. Nézzük meg ezt az adatállományt, hogy lássuk, mivel dolgozunk:

iris_df.info()

RangeIndex: 150 entries, 0 to 149
Data columns (total 4 columns):
 #   Column             Non-Null Count  Dtype  
---  ------             --------------  -----  
 0   sepal length (cm)  150 non-null    float64
 1   sepal width (cm)   150 non-null    float64
 2   petal length (cm)  150 non-null    float64
 3   petal width (cm)   150 non-null    float64
dtypes: float64(4)
memory usage: 4.8 KB

Ebből tudjuk, hogy az Iris adatállomány 150 bejegyzést tartalmaz négy oszlopban, és nincs benne null érték. Az összes adat 64 bites lebegőpontos számként van tárolva.

• DataFrame.head(): Ezután, hogy ellenőrizzük a DataFrame tényleges tartalmát, használjuk a head() metódust. Nézzük meg, hogyan néz ki az iris_df első néhány sora:

iris_df.head()

   sepal length (cm)  sepal width (cm)  petal length (cm)  petal width (cm)
0                5.1               3.5                1.4               0.2
1                4.9               3.0                1.4               0.2
2                4.7               3.2                1.3               0.2
3                4.6               3.1                1.5               0.2
4                5.0               3.6                1.4               0.2

• DataFrame.tail(): Ezzel szemben, hogy ellenőrizzük a DataFrame utolsó néhány sorát, használjuk a tail() metódust:

iris_df.tail()

     sepal length (cm)  sepal width (cm)  petal length (cm)  petal width (cm)
145                6.7               3.0                5.2               2.3
146                6.3               2.5                5.0               1.9
147                6.5               3.0                5.2               2.0
148                6.2               3.4                5.4               2.3
149                5.9               3.0                5.1               1.8

Tanulság: Már csak a DataFrame-ben lévő információk metaadatainak vagy az első és utolsó néhány értékének megtekintésével azonnali képet kaphatsz az adatok méretéről, alakjáról és tartalmáról, amelyekkel dolgozol.

Hiányzó adatok kezelése

Tanulási cél: A szakasz végére tudnod kell, hogyan cserélj vagy távolíts el null értékeket a DataFrame-ekből.

A legtöbb esetben az általad használt (vagy használnod kell) adatállományok hiányzó értékeket tartalmaznak. A hiányzó adatok kezelése finom kompromisszumokat hordoz magában, amelyek befolyásolhatják a végső elemzést és a valós eredményeket.

A pandas kétféleképpen kezeli a hiányzó értékeket. Az elsőt már láttad korábbi szakaszokban: NaN, vagyis Not a Number. Ez valójában egy speciális érték, amely az IEEE lebegőpontos specifikáció része, és csak hiányzó lebegőpontos értékek jelzésére használják.

A lebegőpontokon kívüli hiányzó értékek esetében a pandas a Python None objektumát használja. Bár zavarónak tűnhet, hogy két különböző típusú értékkel találkozol, amelyek lényegében ugyanazt jelentik, ennek a tervezési döntésnek programozási okai vannak, és a gyakorlatban ez a megközelítés a legtöbb esetben jó kompromisszumot kínál. Mindazonáltal a None és NaN korlátozásokat hordoz magában, amelyeket figyelembe kell venni a használatuk során.

További információt a NaN-ról és None-ról a notebookban találsz!

• Null értékek észlelése: A pandas-ban az isnull() és notnull() metódusok az elsődleges eszközeid a null adatok észlelésére. Mindkettő logikai maszkokat ad vissza az adataid felett. A numpy-t fogjuk használni a NaN értékekhez:

import numpy as np

example1 = pd.Series([0, np.nan, '', None])
example1.isnull()

0    False
1     True
2    False
3     True
dtype: bool

Nézd meg alaposan a kimenetet. Meglepett valami? Bár a 0 aritmetikailag null, mégis tökéletesen jó egész szám, és a pandas így is kezeli. A '' egy kicsit finomabb. Bár az 1. szakaszban üres sztring értékként használtuk, mégis sztring objektum, és nem null reprezentáció a pandas szerint.

Most fordítsuk meg ezt, és használjuk ezeket a metódusokat úgy, ahogy a gyakorlatban fogod. A logikai maszkokat közvetlenül használhatod Series vagy DataFrame indexként, ami hasznos lehet, amikor elszigetelt hiányzó (vagy meglévő) értékekkel dolgozol.

Tanulság: Az isnull() és notnull() metódusok hasonló eredményeket adnak, amikor DataFrame-ekben használod őket: megmutatják az eredményeket és azok indexét, ami óriási segítséget nyújt az adatokkal való küzdelem során.

• Null értékek eltávolítása: A hiányzó értékek azonosításán túl a pandas kényelmes eszközt kínál a null értékek eltávolítására Series-ekből és DataFrame-ekből. (Különösen nagy adatállományok esetén gyakran tanácsosabb egyszerűen eltávolítani a hiányzó [NA] értékeket az elemzésből, mint más módon kezelni őket.) Nézzük meg ezt a gyakorlatban az example1-re visszatérve:

example1 = example1.dropna()
example1

0    0
2     
dtype: object

Figyeld meg, hogy ez hasonlít az example3[example3.notnull()] kimenetére. A különbség itt az, hogy a maszkolt értékek indexelése helyett a dropna eltávolította a hiányzó értékeket az example1 Series-ből.

Mivel a DataFrame-eknek két dimenziója van, több lehetőséget kínálnak az adatok eltávolítására.

example2 = pd.DataFrame([[1,      np.nan, 7], 
                         [2,      5,      8], 
                         [np.nan, 6,      9]])
example2

	0	1	2
0	1.0	NaN	7
1	2.0	5.0	8
2	NaN	6.0	9

(Észrevetted, hogy a pandas két oszlopot lebegőpontokká alakított, hogy kezelje a NaN-okat?)

Egyetlen értéket nem tudsz eltávolítani egy DataFrame-ből, így teljes sorokat vagy oszlopokat kell eltávolítanod. Attól függően, hogy mit csinálsz, lehet, hogy az egyiket vagy a másikat szeretnéd, és a pandas mindkettőre lehetőséget kínál. Mivel az adatelemzésben az oszlopok általában változókat, a sorok pedig megfigyeléseket képviselnek, valószínűbb, hogy sorokat távolítasz el; a dropna() alapértelmezett beállítása az összes null értéket tartalmazó sorok eltávolítása:

example2.dropna()

	0	1	2
1	2.0	5.0	8

Ha szükséges, eltávolíthatod az NA értékeket az oszlopokból. Használd az axis=1 beállítást ehhez:

example2.dropna(axis='columns')

	2
0	7
1	8
2	9

Figyeld meg, hogy ez sok olyan adatot eltávolíthat, amelyet meg szeretnél tartani, különösen kisebb adatállományok esetén. Mi van, ha csak azokat a sorokat vagy oszlopokat szeretnéd eltávolítani, amelyek több vagy akár minden null értéket tartalmaznak? Ezeket a beállításokat a dropna metódusban a how és thresh paraméterekkel adhatod meg.

Alapértelmezés szerint how='any' (ha szeretnéd ellenőrizni magad, vagy megnézni, milyen más paraméterek vannak a metódusban, futtasd az example4.dropna? parancsot egy kódcellában). Alternatívaként megadhatod a how='all' beállítást, hogy csak azokat a sorokat vagy oszlopokat távolítsd el, amelyek minden null értéket tartalmaznak. Bővítsük ki az example DataFrame-et, hogy ezt gyakorlatban lássuk.

example2[3] = np.nan
example2

	0	1	2	3
0	1.0	NaN	7	NaN
1	2.0	5.0	8	NaN
2	NaN	6.0	9	NaN

A thresh paraméter finomabb vezérlést biztosít: beállíthatod a sor vagy oszlop megtartásához szükséges nem null értékek számát:

example2.dropna(axis='rows', thresh=3)

	0	1	2	3
1	2.0	5.0	8	NaN

Itt az első és utolsó sorokat eltávolították, mert csak két nem null értéket tartalmaztak.

• Null értékek kitöltése: Az adatállománytól függően néha értelmesebb lehet a null értékeket érvényesekkel kitölteni, mint eltávolítani őket. Az isnull segítségével helyben is megteheted ezt, de ez fárasztó lehet, különösen, ha sok értéket kell kitöltened. Mivel ez az adatelemzésben gyakori feladat, a pandas biztosítja a fillna metódust, amely visszaadja a Series vagy DataFrame másolatát, amelyben a hiányzó értékek az általad választott értékkel vannak helyettesítve. Hozzunk létre egy másik Series példát, hogy lássuk, hogyan működik ez a gyakorlatban.

example3 = pd.Series([1, np.nan, 2, None, 3], index=list('abcde'))
example3

a    1.0
b    NaN
c    2.0
d    NaN
e    3.0
dtype: float64

Kitöltheted az összes null bejegyzést egyetlen értékkel, például 0-val:

example3.fillna(0)

a    1.0
b    0.0
c    2.0
d    0.0
e    3.0
dtype: float64

Kitöltheted a null értékeket előre kitöltéssel, azaz az utolsó érvényes értékkel:

example3.fillna(method='ffill')

a    1.0
b    1.0
c    2.0
d    2.0
e    3.0
dtype: float64

Kitöltheted hátra kitöltéssel is, azaz a következő érvényes értéket visszafelé propagálva:

example3.fillna(method='bfill')

a    1.0
b    2.0
c    2.0
d    3.0
e    3.0
dtype: float64

Ahogy sejtheted, ez ugyanígy működik a DataFrame-ekkel, de megadhatod az axis-t is, amely mentén kitöltöd a null értékeket.

Tanulság: Számos módja van annak, hogy kezeljük a hiányzó értékeket az adatállományainkban. Az alkalmazott konkrét stratégia (eltávolítás, helyettesítés, vagy akár a helyettesítés módja) az adott adatok sajátosságaitól függ. Minél többet dolgozol és foglalkozol adatállományokkal, annál jobb érzéket fejlesztesz ki a hiányzó értékek kezelésére.

Duplikált adatok eltávolítása

Tanulási cél: Ennek az alfejezetnek a végére képesnek kell lenned azonosítani és eltávolítani a duplikált értékeket a DataFrame-ekből.

A hiányzó adatok mellett gyakran találkozhatsz duplikált adatokkal is a valós adatállományokban. Szerencsére a pandas egyszerű eszközt biztosít a duplikált bejegyzések felismerésére és eltávolítására.

• Duplikátumok azonosítása: duplicated: A duplicated metódus segítségével könnyen felismerheted a duplikált értékeket. Ez egy logikai maszkot ad vissza, amely jelzi, hogy egy DataFrame bejegyzése megegyezik-e egy korábbi bejegyzéssel. Hozzunk létre egy újabb példát egy DataFrame-re, hogy lássuk ezt működés közben.

example4 = pd.DataFrame({'letters': ['A','B'] * 2 + ['B'],
                         'numbers': [1, 2, 1, 3, 3]})
example4

	betűk	számok
0	A	1
1	B	2
2	A	1
3	B	3
4	B	3

example4.duplicated()

0    False
1    False
2     True
3    False
4     True
dtype: bool

• Duplikátumok eltávolítása: drop_duplicates: egyszerűen visszaadja azokat az adatokat, amelyeknél az összes duplicated érték False:

example4.drop_duplicates()

	letters	numbers
0	A	1
1	B	2
3	B	3

Mind a duplicated, mind a drop_duplicates alapértelmezés szerint az összes oszlopot figyelembe veszi, de megadhatod, hogy csak az DataFrame egy részhalmazát vizsgálják:

example4.drop_duplicates(['letters'])

letters	numbers
0	A	1
1	B	2

Fontos tanulság: A duplikált adatok eltávolítása szinte minden adat-tudományi projekt alapvető része. A duplikált adatok megváltoztathatják az elemzéseid eredményeit, és pontatlan eredményeket adhatnak!

🚀 Kihívás

Az összes tárgyalt anyag elérhető egy Jupyter Notebook formájában. Ezenkívül minden szakasz után találhatók gyakorlatok, próbáld ki őket!

Előadás utáni kvíz

Áttekintés és önálló tanulás

Számos módja van annak, hogy felfedezd és megközelítsd az adatok előkészítését elemzéshez és modellezéshez, és az adatok tisztítása egy fontos lépés, amely "gyakorlati" tapasztalatot igényel. Próbáld ki ezeket a Kaggle kihívásokat, hogy felfedezd azokat a technikákat, amelyeket ez a lecke nem tárgyalt.

• Adattisztítási kihívás: Dátumok elemzése

• Adattisztítási kihívás: Adatok skálázása és normalizálása

Feladat

Adatok értékelése egy űrlapról

---

Felelősség kizárása:
Ez a dokumentum az AI fordítási szolgáltatás, a Co-op Translator segítségével lett lefordítva. Bár törekszünk a pontosságra, kérjük, vegye figyelembe, hogy az automatikus fordítások hibákat vagy pontatlanságokat tartalmazhatnak. Az eredeti dokumentum az eredeti nyelvén tekintendő hiteles forrásnak. Fontos információk esetén javasolt professzionális, emberi fordítást igénybe venni. Nem vállalunk felelősséget semmilyen félreértésért vagy téves értelmezésért, amely a fordítás használatából eredhet.