Data-Science-For-Beginners/translations/hu/4-Data-Science-Lifecycle/16-communication

Adatelemzési életciklus: Kommunikáció

Adatelemzési életciklus: Kommunikáció - Sketchnote készítette: @nitya

Előadás előtti kvíz

Tedd próbára a tudásodat az előadás előtti kvízzel!

Bevezetés

Mi a kommunikáció?

Kezdjük az órát azzal, hogy meghatározzuk, mit is jelent kommunikálni. Kommunikálni annyit tesz, mint információt közvetíteni vagy cserélni. Az információ lehet ötlet, gondolat, érzés, üzenet, rejtett jelzés, adat – bármi, amit egy küldő (az információt küldő személy) szeretne, hogy egy fogadó (az információt fogadó személy) megértsen. Ebben az órában a küldőket kommunikátoroknak, a fogadókat pedig közönségnek nevezzük.

Adatkommunikáció és történetmesélés

Megértjük, hogy a kommunikáció célja az információ közvetítése vagy cseréje. Azonban amikor adatokat kommunikálunk, a cél nem csupán az, hogy számokat adjunk át a közönségnek. A cél az, hogy egy történetet közvetítsünk, amelyet az adataink támasztanak alá – a hatékony adatkommunikáció és történetmesélés kéz a kézben jár. A közönség sokkal valószínűbb, hogy emlékezni fog egy történetre, amit elmesélsz, mint egy számra, amit megadsz. Később az órán néhány módszert is megvizsgálunk, amelyekkel hatékonyabban kommunikálhatod az adataidat történetmesélés segítségével.

Kommunikáció típusai

Az óra során két különböző kommunikációs típust tárgyalunk: az egyirányú kommunikációt és a kétirányú kommunikációt.

Az egyirányú kommunikáció akkor történik, amikor a küldő információt küld a fogadónak, anélkül hogy visszajelzést vagy választ kapna. Az egyirányú kommunikáció példáival nap mint nap találkozunk – tömeges e-mailekben, amikor a hírek közlik a legfrissebb eseményeket, vagy akár egy televíziós reklám során, amely elmagyarázza, miért nagyszerű az adott termék. Ezekben az esetekben a küldő nem információcserére törekszik, hanem csupán az információ közvetítésére.

A kétirányú kommunikáció akkor történik, amikor minden érintett fél egyszerre küldőként és fogadóként is működik. A küldő elkezdi a kommunikációt a fogadóval, aki visszajelzést vagy választ ad. A kétirányú kommunikáció az, amire hagyományosan gondolunk, amikor a kommunikációról beszélünk. Általában egy beszélgetésre gondolunk – akár személyesen, akár telefonon, közösségi médián vagy szöveges üzenetben.

Amikor adatokat kommunikálsz, lesznek olyan esetek, amikor egyirányú kommunikációt használsz (például egy konferencián való előadáskor, vagy egy nagyobb csoport előtt, ahol közvetlen kérdéseket nem tesznek fel azonnal), és lesznek olyan esetek, amikor kétirányú kommunikációt alkalmazol (például amikor adatokat használsz arra, hogy meggyőzz néhány érintettet egy projekt támogatásáról, vagy hogy meggyőzz egy csapattagot arról, hogy érdemes időt és energiát fordítani valami új létrehozására).

Hatékony kommunikáció

A kommunikátor felelősségei

Kommunikáció során a te feladatod biztosítani, hogy a fogadó(k) azt az információt vigyék magukkal, amit szeretnél. Amikor adatokat kommunikálsz, nem csupán azt szeretnéd, hogy a fogadók számokat jegyezzenek meg, hanem azt, hogy egy történetet vigyenek magukkal, amelyet az adataid támasztanak alá. Egy jó adatkommunikátor egyben jó történetmesélő is.

Hogyan mesélj el egy történetet adatokkal? Végtelen módon – de az alábbiakban 6 stratégiát tárgyalunk, amelyekről ebben az órában lesz szó:

1. Ismerd meg a közönségedet, a csatornádat és a kommunikációs módszeredet
2. Kezdd a végcéllal
3. Közelítsd meg úgy, mint egy valódi történetet
4. Használj jelentőségteljes szavakat és kifejezéseket
5. Használj érzelmeket

Az alábbiakban mindegyik stratégiát részletesebben is kifejtjük.

1. Ismerd meg a közönségedet, a csatornádat és a kommunikációs módszeredet

Ahogyan valószínűleg másképp kommunikálsz a családtagjaiddal, mint a barátaiddal, úgy az adatkommunikáció során is figyelembe kell venned, hogy kivel beszélsz. Gondolj arra, hogy kik a közönséged tagjai, mik a céljaik, és milyen kontextusuk van az általad bemutatott helyzethez.

A közönségedet valószínűleg kategóriákba sorolhatod. A Harvard Business Review cikkében, "Hogyan mesélj el egy történetet adatokkal," Jim Stikeleather, a Dell stratégiai tanácsadója öt közönségkategóriát azonosít:

• Kezdő: első találkozás a témával, de nem igényel túlzott leegyszerűsítést
• Általános érdeklődő: tisztában van a témával, de áttekintő megértést és főbb témákat keres
• Vezetői szintű: mélyebb, cselekvésre alkalmas megértést keres az összefüggésekről és részletekről
• Szakértő: nagyobb felfedezést és részletezést igényel, kevesebb történetmeséléssel
• Vezető: csak az eredmények és a következtetések lényegét szeretné megérteni

Ezek a kategóriák segíthetnek abban, hogy hogyan mutasd be az adatokat a közönségednek.

A közönség kategóriájának figyelembevétele mellett gondolj arra is, hogy milyen csatornát használsz a kommunikációhoz. Más megközelítést igényel egy e-mail vagy feljegyzés írása, mint egy értekezlet vagy konferencia előadása.

Ezen túlmenően az is kritikus, hogy tudd, egyirányú vagy kétirányú kommunikációt fogsz-e használni.

Ha például egy kezdő közönséggel kommunikálsz egyirányú módon, először oktatnod kell őket, és megfelelő kontextust kell biztosítanod. Ezután bemutathatod az adataidat, elmagyarázva, hogy mit jelentenek, és miért fontosak. Ebben az esetben a világosságra kell összpontosítanod, mivel a közönséged nem tud közvetlen kérdéseket feltenni.

Ha viszont egy vezetői szintű közönséggel kommunikálsz kétirányú módon, valószínűleg nem kell oktatnod őket vagy sok kontextust biztosítanod. Azonnal belekezdhetsz az adatok bemutatásába és azok jelentőségének megvitatásába. Ebben az esetben azonban az időzítésre és az előadásod irányítására kell összpontosítanod. Kétirányú kommunikáció során (különösen egy vezetői közönséggel, akik "cselekvésre alkalmas megértést" keresnek) előfordulhatnak kérdések, amelyek eltéríthetik a beszélgetést az általad elmesélni kívánt történettől. Ilyenkor lépéseket tehetsz, hogy visszatereld a beszélgetést a történetedhez.

2. Kezdd a végcéllal

A végcéllal való kezdés azt jelenti, hogy már a kommunikáció megkezdése előtt tisztában vagy azzal, milyen üzenetet szeretnél, hogy a közönséged magával vigyen. Ha előre átgondolod, mit szeretnél, hogy a közönséged megértsen, az segíthet egy követhető történet kialakításában. Ez a megközelítés egyaránt alkalmazható egyirányú és kétirányú kommunikáció esetén.

Hogyan kezdj a végcéllal? Mielőtt kommunikálnád az adataidat, írd le a kulcsfontosságú üzeneteidet. Ezután, miközben felkészülsz az általad elmesélni kívánt történetre, minden lépésnél tedd fel magadnak a kérdést: "Hogyan illeszkedik ez a történetembe?"

Légy tudatában – Bár a végcéllal való kezdés ideális, nem szabad csak azokat az adatokat kommunikálnod, amelyek alátámasztják az üzenetedet. Ez az úgynevezett "cseresznyeválogatás", amikor a kommunikátor csak azokat az adatokat közli, amelyek alátámasztják az álláspontját, és figyelmen kívül hagy minden mást.

Ha az összegyűjtött adatok egyértelműen alátámasztják az üzenetedet, az nagyszerű. De ha vannak olyan adatok, amelyek nem támasztják alá az üzenetedet, vagy akár ellentmondanak annak, akkor ezeket is közölnöd kell. Ilyen esetben légy őszinte a közönségeddel, és magyarázd el, miért ragaszkodsz a történetedhez, még akkor is, ha nem minden adat támasztja alá.

3. Közelítsd meg úgy, mint egy valódi történetet

Egy hagyományos történet 5 fázisban bontakozik ki. Ezeket a fázisokat talán már hallottad így: Bevezetés, Bonyodalom, Tetőpont, Lezárás, Befejezés. Vagy egyszerűbben: Kontextus, Konfliktus, Tetőpont, Megoldás, Következtetés. Az adataid és történeted kommunikálásakor hasonló megközelítést alkalmazhatsz.

Kezdheted a kontextussal, megteremtve az alapot, és biztosítva, hogy a közönséged ugyanazon az oldalon álljon. Ezután bemutathatod a konfliktust. Miért volt szükség az adatok összegyűjtésére? Milyen problémákat próbáltál megoldani? Ezután jön a tetőpont. Mik az adatok? Mit jelentenek az adatok? Milyen megoldásokat javasolnak az adatok? Ezután következik a lezárás, ahol újra hangsúlyozhatod a problémát és a javasolt megoldásokat. Végül elérkezünk a következtetéshez, ahol összefoglalhatod a kulcsfontosságú üzeneteket és az általad javasolt következő lépéseket.

4. Használj jelentőségteljes szavakat és kifejezéseket

Ha például azt mondanám neked, hogy "A felhasználóink sok időt töltenek a platformunkra való regisztrációval," mennyi időre gondolnál? Egy órára? Egy hétre? Nehéz megmondani. Mi lenne, ha ezt egy egész közönségnek mondanám? Mindenki másképp értelmezhetné, hogy mennyi időt jelent a "sok idő."

Ehelyett, mi lenne, ha azt mondanám: "A felhasználóink átlagosan 3 percet töltenek a platformunkra való regisztrációval."

Ez az üzenet sokkal világosabb. Adatok kommunikálásakor könnyű azt feltételezni, hogy a közönséged ugyanúgy gondolkodik, mint te. De ez nem mindig van így. Az adatok és azok jelentésének tisztázása az egyik legfontosabb feladatod kommunikátorként. Ha az adatok vagy a történeted nem világosak, a közönséged nehezen fogja követni, és kevésbé valószínű, hogy megérti a kulcsfontosságú üzeneteidet.

Az adatok világosabb kommunikációja érdekében használj jelentőségteljes szavakat és kifejezéseket a homályosak helyett. Az alábbiakban néhány példa található:

• Nagyszerű évünk volt!
  • Egyesek szerint a "nagyszerű" 2%-3%-os bevételnövekedést jelenthet, míg mások szerint 50%-60%-os növekedést.
• Felhasználóink sikerességi aránya drámaian nőtt.
  • Mekkora növekedés számít drámainak?
• Ez a projekt jelentős erőfeszítést igényel.
  • Mennyi erőfeszítés számít jelentősnek?

A homályos szavak hasznosak lehetnek egy adatbemutatás bevezetőjeként vagy összefoglalásaként, de gondoskodj arról, hogy az előadásod minden része világos legyen a közönséged számára.

5. Használj érzelmeket

Az érzelem kulcsfontosságú a történetmesélésben. Ez még fontosabb, amikor adatokat mesélsz el. Az adatkommunikáció során minden az általad kívánt üzenetek körül forog. Ha érzelmeket váltasz ki a közönségedből, az segíti az empátiát, és növeli annak valószínűségét, hogy cselekedni fognak. Az érzelem szintén növeli annak esélyét, hogy a közönséged emlékezni fog az üzenetedre.

Ezt talán már tapasztaltad televíziós reklámokban. Egyes reklámok nagyon szomorúak, és szomorú érzelmeket használnak, hogy kapcsolatot teremtsenek a közönséggel, és kiemeljék az általuk bemutatott adatokat. Más reklámok vidámak és boldogak, és azt szeretnék, hogy az adataikat boldog érzésekkel társítsd.

Hogyan használj érzelmeket az adatok kommunikálásakor? Az alábbiakban néhány módszert találsz:

• Használj személyes történeteket és visszajelzéseket
  • Adatgyűjtéskor próbálj meg mind kvantitatív, mind kvalitatív adatokat gyűjteni, és integráld mindkét típust a kommunikáció során. Ha az adataid főként kvantitatívak, keress történeteket egyénektől, hogy többet megtudj az általad bemutatott adatok mögötti tapasztalatokról.
• Használj képeket
  • A képek segítenek a közönségnek elképzelni magukat egy adott helyzetben. Ha képeket használsz, irányíthatod a közönséged érzelmeit az általad kívánt irányba.
• Használj színeket
  • A különböző színek különböző érzelmeket váltanak ki. Az alábbiakban néhány népszerű szín és az általuk kiváltott érzelmek találhatók. Légy tudatában annak, hogy a színek különböző kultúrákban eltérő jelentéssel bírhatnak.
    • A kék általában a békét és a bizalmat sugallja
    • A zöld általában a természethez és a környezethez kapcsolódik
    • A piros általában a szenvedélyt és az izgalmat jelképezi
    • A sárga általában az optimizmust és a boldogságot közvetíti

Kommunikációs esettanulmány

Emerson egy mobilalkalmazás termékmenedzsere. Emerson észrevette, hogy az ügyfelek 42%-kal több panaszt és hibajelentést nyújtanak be hétvégén. Emerson azt is észrevette, hogy azok az ügyfelek, akiknek a panaszát 48 órán belül nem válaszolják meg, 32 A megbeszélésen Emerson 5 percet töltött azzal, hogy elmagyarázza, miért rossz, ha az alkalmazásunk értékelése alacsony az áruházban, 10 percet a kutatási folyamatról és az azonosított trendekről beszélt, 10 percet a legutóbbi ügyfélpanaszok áttekintésével töltött, és az utolsó 5 percben gyorsan átfutott a két lehetséges megoldáson.

Hatékony módja volt ez Emerson számára, hogy kommunikáljon a megbeszélés során?

A megbeszélésen az egyik cégvezető teljesen a 10 perces ügyfélpanaszokra koncentrált, amelyeket Emerson bemutatott. A megbeszélés után ezek a panaszok voltak az egyetlenek, amikre ez a vezető emlékezett. Egy másik cégvezető főként Emerson kutatási folyamatának leírására összpontosított. A harmadik cégvezető emlékezett ugyan az Emerson által javasolt megoldásokra, de nem volt biztos abban, hogyan lehetne ezeket a megoldásokat megvalósítani.

A fenti helyzetben látható, hogy jelentős eltérés volt aközött, amit Emerson szeretett volna, hogy a cégvezetők megértsenek, és aközött, amit végül elvittek magukkal a megbeszélésről. Az alábbiakban egy másik megközelítést mutatunk be, amelyet Emerson fontolóra vehet.

Hogyan javíthatna Emerson ezen a megközelítésen?
Környezet, Konfliktus, Tetőpont, Lezárás, Konklúzió
Környezet - Emerson az első 5 percet azzal tölthetné, hogy bemutatja az egész helyzetet, és megbizonyosodik arról, hogy a cégvezetők megértik, hogyan hatnak a problémák a vállalat kritikus mutatóira, például a bevételre.

Ez így nézhetne ki: "Jelenleg az alkalmazásunk értékelése az áruházban 2,5. Az áruházbeli értékelések kulcsfontosságúak az App Store optimalizáció szempontjából, amely befolyásolja, hány felhasználó látja az alkalmazásunkat a keresés során, és hogyan tekintenek rá a potenciális felhasználók. És természetesen, a felhasználók száma közvetlenül kapcsolódik a bevételhez."

Konfliktus Emerson ezután körülbelül 5 percet tölthetne a konfliktus bemutatásával.

Ez így hangozhatna: „A felhasználók 42%-kal több panaszt és hibajelentést küldenek be hétvégén. Azok az ügyfelek, akik panaszt nyújtanak be, és 48 órán belül nem kapnak választ, 32%-kal kisebb valószínűséggel adnak 2-nél magasabb értékelést az alkalmazásunknak az áruházban. Ha az alkalmazásunk értékelését 4-re javítanánk az áruházban, az 20-30%-kal növelné a láthatóságot, ami szerintem 10%-os bevételnövekedést eredményezne." Természetesen Emersonnak készen kell állnia arra, hogy igazolja ezeket a számokat.

Tetőpont Miután lefektette az alapokat, Emerson körülbelül 5 percet tölthetne a tetőponttal.

Emerson bemutathatná a javasolt megoldásokat, kifejthetné, hogyan kezelik ezek a megoldások a felvázolt problémákat, hogyan lehetne ezeket a megoldásokat beilleszteni a meglévő munkafolyamatokba, mennyibe kerülnének, milyen megtérülést hoznának, és akár képernyőképeket vagy drótvázakat is mutathatna arról, hogyan néznének ki a megoldások, ha megvalósítanák őket. Emerson megoszthatna olyan felhasználói véleményeket is, akiknek több mint 48 órát kellett várniuk a panaszuk kezelésére, valamint egy jelenlegi ügyfélszolgálati munkatárs véleményét a vállalat jelenlegi jegykezelő rendszeréről.

Lezárás Most Emerson 5 percet tölthetne azzal, hogy újra összefoglalja a vállalat által tapasztalt problémákat, ismételten áttekinti a javasolt megoldásokat, és elmagyarázza, miért ezek a megfelelő megoldások.

Konklúzió Mivel ez egy néhány érintett részvételével zajló megbeszélés, ahol kétirányú kommunikációra van lehetőség, Emerson 10 percet hagyhatna kérdésekre, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a cégvezetők számára minden érthető, mielőtt a megbeszélés véget ér.

Ha Emerson a 2. megközelítést alkalmazná, sokkal valószínűbb, hogy a cégvezetők pontosan azt viszik magukkal a megbeszélésről, amit Emerson szeretne – hogy a panaszok és hibák kezelése javítható lenne, és van két megoldás, amelyeket be lehetne vezetni ennek érdekében. Ez a megközelítés sokkal hatékonyabb lenne Emerson számára, hogy kommunikálja az adatokat és a történetet, amelyet szeretne átadni.

Konklúzió

A főbb pontok összefoglalása

• A kommunikáció célja az információ átadása vagy cseréje.
• Amikor adatokat kommunikálunk, nem az a cél, hogy egyszerűen számokat adjunk át a közönségnek. A cél az, hogy egy történetet meséljünk el, amelyet az adatok támasztanak alá.
• A kommunikációnak két típusa van: Egyirányú kommunikáció (az információ átadása válasz szándéka nélkül) és Kétirányú kommunikáció (az információ oda-vissza áramlik).
• Számos stratégia létezik az adatokkal való történetmeséléshez, az általunk tárgyalt 5 stratégia:
  • Ismerd meg a közönségedet, a médiumot és a kommunikációs módszert
  • Kezdd a végcéllal
  • Közelítsd meg úgy, mint egy valódi történetet
  • Használj jelentőségteljes szavakat és kifejezéseket
  • Használj érzelmeket

Ajánlott önálló tanulási források

The Five C's of Storytelling - Articulate Persuasion

1.4 Your Responsibilities as a Communicator – Business Communication for Success (umn.edu)

How to Tell a Story with Data (hbr.org)

Two-Way Communication: 4 Tips for a More Engaged Workplace (yourthoughtpartner.com)

6 succinct steps to great data storytelling - BarnRaisers, LLC (barnraisersllc.com)

How to Tell a Story With Data | Lucidchart Blog

6 Cs of Effective Storytelling on Social Media | Cooler Insights

The Importance of Emotions In Presentations | Ethos3 - A Presentation Training and Design Agency

Data storytelling: linking emotions and rational decisions (toucantoco.com)

Emotional Advertising: How Brands Use Feelings to Get People to Buy (hubspot.com)

Choosing Colors for Your Presentation Slides | Think Outside The Slide

How To Present Data [10 Expert Tips] | ObservePoint

Microsoft Word - Persuasive Instructions.doc (tpsnva.org)

The Power of Story for Your Data (thinkhdi.com)

Common Mistakes in Data Presentation (perceptualedge.com)

Infographic: Here are 15 Common Data Fallacies to Avoid (visualcapitalist.com)

Cherry Picking: When People Ignore Evidence that They Dislike – Effectiviology

Tell Stories with Data: Communication in Data Science | by Sonali Verghese | Towards Data Science

1. Communicating Data - Communicating Data with Tableau [Book] (oreilly.com)

Utólagos előadás kvíz

Ellenőrizd, mit tanultál az előadás utáni kvíz segítségével!

Feladat

Piackutatás

---

Felelősség kizárása:
Ez a dokumentum az AI fordítási szolgáltatás, a Co-op Translator segítségével lett lefordítva. Bár törekszünk a pontosságra, kérjük, vegye figyelembe, hogy az automatikus fordítások hibákat vagy pontatlanságokat tartalmazhatnak. Az eredeti dokumentum az eredeti nyelvén tekintendő hiteles forrásnak. Kritikus információk esetén javasolt professzionális emberi fordítást igénybe venni. Nem vállalunk felelősséget semmilyen félreértésért vagy téves értelmezésért, amely a fordítás használatából eredhet.